Third Day

Hát Halihó!!:))
Köszönöm a régi és az új feliratkozómat! És a komikat is !:)


Úgy tettem mintha nem hallottam volna és kimentem a teraszra. Harry utánam jött... ettől tartottam. Félek, hogy túlságosan is feltűnő voltam.
Vállamra helyezte kezét és mosolygott. Nem akarom elveszíteni! Soha! Muszáj féken tartanom magam, mert különben rájön és nem, hogy barátság nem lesz, de még One Direction se.  Ezt pedig nem tehetem meg a többiekkel. Még ha napról-napra egyre jobban szenvedek, de kitartó leszek!
Egy gyenge mosolyt lejtettem neki, majd magam elé meredtem.

"Minden rendbe?" - kérdezte én meg csak bólintottam. " Nézd! Tiszta hó az asztal is."- nevetett

Mosolyogva oda sétáltam és bele írtam, hogy "Larry ♥". Mikor  Harry mellém sétált gyorsan lekotortam a havat, hogy ne lássa mit írtam. Félek, hogy nem reagáltam elég gyorsan és meg látta. De nem. Csak behívott a nappaliba forró csokizni. Szófogadóan követtem őt és miközben kibújtam papucsomból  megláttam egy képet, amit régen közösen aggattunk fel a falra Hazza-val. Oda sétáltam és elmosolyodtam. Mi voltunk rajta még az X-Factor idején. Harry mögém állt és  kezembe adta a bögrét.

"Ennek sose lesz vége Louis! Ne félj!" - mosolygott.- "Akár hogy is fog alakulni a jövőnk én mindig melletted leszek akár mi is lesz, akár mi is fog történni ezt tudnod kell!"

Szavai csak úgy bele égtek fejembe. Letettem a bögrét a sarok asztalkára és felé fordulva megöleltem. Ugyan ezt elsuttogtam fülébe, hogy  én is mellette leszek és mindig számíthat rám. Lassan vissza ölelt és nevetve suttogta nekem, hogy lassan már többet ölelkezünk mint egy lány sereg. Belőlem is nevetést váltott ki, majd megböktem az oldalát és csikizni kezdtem. Annyira szeretem mikor nevet. Olyan édes...
Megráztam a fejemet. Ne gondolkozz ilyeneken Louis!! Miért nem tudsz rá  csak legjobb barát ként tekinteni?

***

Egyre jobban kezdtem elálmosodni, de nem szóltam Harrynek..nem akartam megzavarni őt filmezés közben. Annyira édes mikor erősen koncentrálva valamire kidugja a nyelvét.
Szemeim viszont egyre jobban kezdtek leragadni. Néha-néha megráztam a fejem, hogy el ne aludjak, de egyre nehezebben tudtam teljesíteni ezt a feladatot. Látásom egyre jobban kezdett elhomályosodni és a fejem egyre nehezebbé vált. Megpihentettem Harry vállán aki  észre se vette, hisz annyira nézte a filmet. Néha itt-ott ijesztőbb résznél megugrott ami megmosolyogtatott. Fejem ölébe csúszott és már nem volt erőm felemelni ( nem mintha felszerettem volna), majd vizslatni kezdtem arcát, hogy miként rándul, meg egy-egy sikolynál. Lehunytam szememet és csak arra tudtam gondolni, hogy eljön-e az a nap mikor én és ő egymást felvállalva fogjuk egymást kezét és sétálunk az utcán. Szeretném érezni, hogy átölel. Szeretném, ha mindennap megtenné. Ha minden órában. Ha mi egyek lennénk...